– Kulcsár Zoltán vagyok, és 2006 óta méhészkedem. – meséli a kecskeméti piac agilis méhésze. – Barátaim hatására, – akik szintén méhészek – ismerkedtem meg e kicsik és nagyok által egyaránt ismert, hasznos rovarok életével.
– Eredeti szakmám szerint huszonnégy évig szobafestő voltam. Most már csak méhész vagyok. Barátaimtól vettem először két méhcsaládot, majd szaporítottam őket. Az első pár évben még nem akasztottam fogasra a festőruhámat, párhuzamosan műveltem a két szakmát. Végül letettem az ecsetemet. 2012 óta vagyok főállású méhész. Azóta százhúsz méhcsaládra fejlesztettem fel az állományom. Maga az állandó telephely itt Kecskeméten, a Szolnokihegyben található. Mivel azonban én vándor méhész vagyok, az ország minden területén megfordulok az állományommal. Ez egy hivatalos, regisztrált méhészet. Tevékenységét tekintve: méztermeléssel és méh eladással foglalkozunk. Méz mellett a viasz, propolisz, virágpor is a termékeink közé tartoznak.
– A méhészet egy érdekes, összetett, szezonálisan teljes embert igénylő munka. A szezon tavasszal kezdődik a méhek kirepülésével, az úgynevezett tisztító repüléssel. Ilyenkor lehet kitakarítani a kaptárok aljdeszkáit, majd átvizsgálni az állomány állapotát. Ezt követve indulhat a tavaszi serkentés. A méhek legelső vándorlása a repcevirágzásra esik; de ha szerencsénk van, ezt megelőzi a Tisza árterén található fűz virágzása. Így akkor az lesz a legelső nektárt adó növény, és majd csak ezután következik a repce. További lépésként visszajövünk Kecskemétre, „lenti” akácra. „Lenti” akácról megyünk Nógrádba, „fenti” akácra. Ilyenkor az egész állományt utaztatjuk teherautókkal, terepjárókkal, utánfutóval, kinek milyen lehetőségei vannak. Azután ismét haza jövünk; én Jakabszállás környékére szoktam vinni a méheimet vaddohányra. Befejezésül napraforgóra vándorlunk; ez az utolsó mézelő növényünk. Ezt a négy fő csapásvonalat járjuk végig. Persze nincs kőbe vésve, mert van, hogy eltérünk tőle. Előfordulhat ugyanis, hogy még sem dohányra visszük a méheket, hanem elmegyünk Kaposvár környékére, hársra. Az ország minden területén vannak méhész ismerősök, akik szinte napra pontosan tájékoztatnak, mikor mi és hol virágzik. Hova érdemes menni, hol tömeges a virágzás?
– A méhészetet egyedül végzem, csak a vándorlásokhoz veszek igénybe segítséget. Maga a tevékenység nem igényel nagy területet. A kaptárok mérete, ahol a méhcsaládok élnek, negyvenegyszer ötvenkét centiméteresek. Ezek az építmények adnak ki körülbelül nyolcvan-százméternyi sort. Viszont a méhlegelők mérete, illetve hogy ne legyenek túlterhelve, már fontos szempontnak számítanak. A méhészet egyik nagy mumusa a zsúfolt méhlegelő. Erre létezik egy mondás: „Az a jó méhlegelő, ahol nincs méhész.” Egy ilyen száz, százhúszas nagyságú méh állománynak, mint az enyém is, az lenne az ideális, ha több kilométeres körzetben nem létezne más méhészet, ami gyakorlatilag Magyarországon elképzelhetetlen. Országunk élen jár a méhészet terén, Európa szerte talán hazánk a legtelítettebb a nagyjából egymillió négyszázezres nagyságrendű méh családjaival. Magyarországon belül, ha jól tudom Zala megye és Bács-Kiskun megye területén találhatóak a legzsúfoltabb méhlegelők.
– Több féle keretméret létezik, én a Hunor keretmérettel méhészkedem, ami népszerű méretnek számít; kifejezetten a méztermelésre van specializálódva. A Krajnai vagy más néven Pannon méhekkel, melyekkel itt Magyarországon dolgozunk, viszonylag könnyű dolgozni, mert kiváló termelők, jó hordás idején szelídek, nem bántanak. Persze amikor a fészküket bolygatjuk, rendezzük, kezeljük őket, vagy bárminemű beavatkozást eszközölünk otthonaikban, durcásak lesznek. Ilyenkor van, hogy tíz, húsz vagy akár több csípés elszenvedője leszek. Az efféle beavatkozásokhoz mindig szükséges a védőruházat. Normál esetben azonban semmi probléma nincs velük.
– Egy vándorlás a felkészüléssel kezdődik, vagyis szellőzőre rakjuk a kaptárokat, letépjük a takaró fóliákat; ez egy fölső réteg, amely záró rétegként funkcionál. Elvesszük a mézet, így üres méztereket kapnak. Majd szürkületkor, kis füst segítségével betereljüka méheket a kaptárjaikba. Füstölésre alkalmazni szoktunk kukoricacsutkát, pudvás fát, forgácsot, de lehet levendula brikettel is ösztökélni őket. Ezután bezárjuk a kijárókat. Lekötözzük a kaptárokat és felpakoljuk őket a teherautóra, vagy arra a járműre, amivel éppen vándorolni szándékozunk. Miután megérkeztünk a kitűzött helyre – ez általában hajnalban szokott megtörténni -, lerakodjuk a kaptárokat. És még sötétben, piros fény mellett kiengedjük a méheket. A piros fény azért szükséges, mert azt nem érzékelik, így bennünket annyira nem bántanak. A fehér fényre érzékenyek, támadnak. A reggeli órákban, ahogy kel fel a nap, betájolják magukat az új területen. Köröket tesznek, majd a saját kaptárjukba repülnek vissza; minden kaptárban más-más család él. Tagjai az anya, a dolgozók és a hereméhek. Csak a kijáró dolgozó méhek repülnek ki; a dajka méhek, akik szintén dolgozók, bent maradnak a kaptárban. Ők a benti munkások. Feladatuk a fiasítás, az anyát nevelgetik, mézet érlelnek. A kijáró méh a mézet és a virágport gyűjtögeti. A dolgozó méhek között az a különbség, hogy a dajka méh a fiatal méh, húsz napos koráig a kaptárban tevékenykedik. A kijáró méhek feladata a víz hordása is. A kijáró méh beviszi a nektárt a kaptárba a mézgyomrában tárolva, majd a sejtekbe juttatja. Ezt a bent dolgozó dajka méhek felszívogatják és kiterítik a méztérben található üres sejtekbe. A műveletet addig ismételgetik, amíg az kellő sűrűségű nem lesz, majd lefedik, lezárják. Innentől a méz „örök élet és hat nap”.
– Jó esetben a virágzás végén, időjárástól függően, megtelik egy vagy akár két fiók is mézzel. Magát a méz kinyerését úgy kezdjük el, hogy először leszöktetjük a mézteret. Alárakunk egy speciális deszkát elválasztás céljából. Így a méhek csak lefelé tudnak menni a fészekre. Egy úgynevezett pergető eljárással kivonjuk a mézet a kaptárkeretekből. Otthon a méhes háznak létezik egy kialakított pergető épülete, ahol ezt a munkafolyamatot elvégezzük. Az épületben minden rozsdamentes, előírásnak megfelelő. A folyamat a fedelező állvánnyal kezdődik, melyre a kaptárkeretek vannak felrakosgatva. Leszedjük a keretekről a viaszhártyát, amivel a méhek lefedik, tartósítják a mézet. Azután jön a pergetés. Huszonnyolc keretes rozsdamentes pergetőt használunk, amely a centrifugális erőnek köszönhetően kicsapja az oldalára a mézet. Az így nyert sűrű végterméket csap- és mézszivattyú segítségével szivattyúzzuk át a hordókba. Menet közben még egyszer átszűrjük, és majd csak azután raktározzuk el őket aszerint, hogy milyen célra szeretnénk majd felhasználni; bolti, piaci értékesítésre.
– A méhek első számú ellensége a varroa atka, ami szívogatja a testnedvüket és ezáltal legyengíti őket. Egész évben védekeznünk kell ellene. Eltávolításukra létezik többféle módszer. Ilyen például oxálsav szublimálás, csurgatással. A lepotyogó élősködőket az alájuk berakott vazelines kontroll lap segítségével számoljuk össze. Az a méh, amelyiket az atka legyengíti, nem vagy nehezen éli túl a telet. Fő atkairtás a legutolsó állomásunk, a napraforgó virágzása után szokott megtörténni. Problémát jelenthet még a méheknél a túlfejlődés is. Olyankor szoktuk bölcsőzni őket, vagy gyengíteni a családokat. Egy jó méhcsalád erős rajzásra hajlamos, így kinövi a kaptárt. Sok a dolgozó; a kijáró és dajka méh. A túlszaporodás jelét tapasztalhatjuk a kijárón fürtökben lógó, összekapaszkodó méheken. Az már elég nagy baj. Bölcsőt húznak, amit le kell rombolni vagy más beavatkozással megszüntetni.
– Télen a méhek nem csinálnak semmit, fürtökbe húzódnak. A napraforgóból nyert méz és virágpor begyűjtése után, amikor már nem lesz több hordás, elvesszük egy részét a napraforgó méznek és a maradékot cukorszörppel pótoljuk. Többféle etetési mód létezik, nagyobb méhészetekben ez gépesítetten működik. Normál esetben egy méhcsaládnak tizenöt-húsz kiló mézre van szüksége ahhoz, hogy átteleljen.
– Ehhez a szakmához, mint sok minden máshoz is nélkülözhetetlen az elhivatottság. A méhészet egy szép, de magányos, természet közeli munka. Nagyra értékelem, hogy nincs közvetlen főnököm, mert így senki sem koppinthat az orromra, ha nem érek ki nyolc órára a kaptárokhoz. De félre téve a tréfát; az évek folyamán elmélyült, fontossá vált számomra a méhekről való gondoskodás. Szeretem és próbálom tudásom legjavát a feladatok elvégzésére fordítani.
– Foglalkozásom ellenére, családom nem számít mézevőnek. Meglehet, hogy okát a bőségzavarban kellene keresni. Ez persze nem azt jelenti, hogy egyáltalán nem fogyasztjuk, csak nem nyers formában, inkább ételekbe, édesítési célokra. Tudjuk, hogy a méz élettani hatása kiemelkedő, kellemetlen tünetek kezelése, enyhítése érdekében kiváló eredményeket lehet vele elérni.
– Mint már említettem a méhészetben rengeteg a munka, de három-négy hónap alatt lemegy a dolgos része. Utána azon kell gondolkodni, hogyan értékesítsük a mézet? Nehéz megtermelni és még nehezebb eladni. Vagyis el lehet adni, mert a felvásárló szinte bármennyit megvesz „nyomott” áron. Ezért árulom piacon, kis és nagy kereskedéseknek, illetve külföldön termékeimet. Majd csak az év végére megmaradt mennyiséget adom el felvásárlónak, annak reményében, hogy március környékén kedvezőbb árfolyam szerint tudunk majd üzletet kötni. Itt a belvárosi piacon hétfő kivételével 2011 óta mindennap árulok. Nem volt egyszerű; nagyjából négy-öt évembe került, mire kiépült a jelenlegi vásárlói köröm.
– Az ember hall ezt-azt a környezetében. Többek között csalafinta méhészekről is, akik a nagyobb haszon reményében megváltoztatják termékeik összetételét, ezáltal a méz minőségét is. Óva intenék mindenkit a kétes eredetű és rendkívül rossz minőségű, javarészt Szerbiából érkező, gyanúsan olcsó méznek mondott termékek fogyasztásától. Mivel itt a helyi piacon évente egyszer-kétszer ellenőrzést kapunk, nem gondolnám, hogy bárki is merné kockáztatni a jó hírét. Hatósági állatorvos vesz tőlünk mintákat. A vizsgálat lényege: hogy kizárják a szermaradvány, hozzáadott cukor, vagy bármi oda nem illő anyag jelenlétét a termékben.
– Nálam eddig még nem fordult elő semmilyen probléma. A minőségre vonatkozóan még megjegyezném: a méz szőlő- és gyümölcscukorból tevődik össze. Besűrűsödése, bekristályosodása az arányok felborulásának köszönhető. Ettől még a minősége nem változik. Ha az üveget langyos – de nem meleg! – vízbe állítjuk, könnyen visszanyerhetjük az eredeti állapotát. Mi erre a célra mézkimelegítő kamrát használunk.
– Számomra fontos, hogy tájékoztatva legyek a rakodókaptáros méhészettel kapcsolatos technológiai fogások változásairól, új lehetőségeiről. Télen, a Kertészeti főiskolán majdnem minden hétvégén tart előadást az Országos Magyar Méhész Egyesület, melynek, ahogy szinte minden méhész, én is hallgatója és tagja vagyok. Információkhoz jutok még szaklapokból és persze méhésztársaim tapasztalatainak köszönhetően.
– Sokan nincsenek tisztában azzal, hogy mit foglal magába a méhészet. Csak, hogy egy esetet megemlítsek: egyszer itt a piacon egy bácsi megszólított, miért nem adom olcsóbban a mézet, mikor nekem ingyen van; „hiszen a méhek behordják”. Pedig ez nem ennyire egyszerű; komoly költséggel és háttér munkával jár már egy százhúsz családos méhészet fenntartása is. Ami magába foglalja a szinten tartást, az atka elleni védekezést, a berendezéseket, kaptárokat, utaztatásokat és még sorolhatnám, mi minden szükséges ahhoz, hogy ide a kereskedelmi forgalomba, majd vevőink asztalára megbízható, tiszta méz kerülhessen.
Puskás Tünde
