– Ágoston Éva vagyok. – mutatkozik be a kecskeméti piacon gyermekkora óta otthonosan mozgó őstermelő. – Kecskeméten a Kőrösi hegyben folytatunk termesztést majdnem egy holdas területen, amely tulajdonképpen családi örökség.
– Magán a területen hat fólia és cseresznye gyümölcsös áll. Fóliáinkban paprikát, paradicsomot, uborkát, padlizsánt, cukkinit termelünk. Télen petrezselymet, spenótot. Próbálunk minél színesebb skálát felvezetni itt a piacon. Szabadtéri művelést nem nagyon folytatunk az időjárási viszonyok miatt. Például az idei nyár nagy jégverése nálunk is nagy áldozatokat követelt. Az új ültetésű cseresznyefáink a romboló külső erőknek köszönhetően kiszáradásnak indultak. Csak négy-öt évesek voltak. Idén fordult volna termésre az egész állomány. De ugyanígy a természeti csapásnak köszönhetően súlyos kár érte a fóliákat és a bennük nevelt növényeket is. Sajnos ezekre nem lehet előre felkészülni. A paradicsom- és paprika ültetvények most kezdték kiheverni a jégkárosodást. Még szerencse, hogy az időjárásunkra nem ez a jellemző.
– Annak idején apukám anyukámmal kezdte a növénytermesztést. Én gyerekként csöppentem bele. Későbbiekben is csak besegítettem nekik, mert főállásban harminc évig voltam a nyomda dolgozója. Mostanra már ránk maradt testvéremmel a feladat, hogy tovább műveljük a szülői földterületet. Édesapám már sajnos nincs velünk, édesanyám idős, nem bírja egyedül. Néha már nekünk is sok, de nem hagyhatjuk veszni a termőföldet. Gyerekeink is segítenek, ha szükséges. Persze az ő helyzetük már más. Nincsenek sem rákényszerítve, sem rákényszerülve. Van lehetőségük arra, hogy eldöntsék, mit szeretnének csinálni.
– A kertben a technikai munkafolyamatokat az öcsém végzi. Gondolok itt növénygondozásra, locsolásra. Miután délelőtt itt végeztem a piacon, én is megyek ki segíteni neki és édesanyámnak tekergetni, kacsolni vagy az éppen aktuális feladatokat ellátni. Igyekszünk a kereskedelemre szánt termesztéssel a legtovább kihúzni. Ha jön a fagy, betakarítjuk a zöldségeket és pincében, kamrában tároljuk tovább. Majd ameddig kitartanak, értékesítjük őket itt a piacon. Januárban pedig ismét kezdődik a készülődés a tavaszra. Nincs megállás. Így ugyan nem a Kőrösi hegyben lakunk, de haza szinte csak aludni járunk.
– A növények kezelésénél mi is törekszünk a modern bio módszerek alkalmazására. Csak amennyiben erősnek minősítjük a károsító hatást, fordulunk a permetszerekhez, ami szerencsére csak ritkán fordul elő. Illetve biológiai úton, bogarakkal próbálunk védekezni; ami sajnos azt tapasztaljuk, nem minden esetben hatásos. Függetlenül ettől célunk továbbra is az, hogy zöldségeink egészséges, vegyszermentes megbízható termékek legyenek.
– Aktívan mióta eljöttem a nyomdából foglalkozom a zöldségtermesztéssel. Ennek tizennégy éve. Szeretem csinálni, mert már gyerekként is ide jártunk árulni édesapámmal a piacra. Most is, mint akkoriban megfelelően kialakított kapcsolatot tartunk fenn a vásárlókkal. Szerintem sokan szeretnek. Ha nem vagyok itt, már keresnek. Úgy gondolom ez annak is betudható, hogy megbízhatóak vagyunk. Nem azt vallom, hogy minden áron eladni. Itt a piacon sok érdekes történetbe belefut az ember. Hall ilyet is olyat is. Például egyszer egy vevő arra panaszkodott, hogy nem volt ideje kijönni ide, ezért rákényszerült, hogy boltban vásároljon. Állítása szerint annyira ehetetlen volt a termék, hogy ki kellett dobnia. De olyan történetet is hallottam, hogy az illető két hétig nyomta az ágyat egy másik bolti zöldség miatt. Valószínűleg sok hasonló történet kering a levegőben, nem alaptalanul. Azt hiszem, ezen érdemes lenne elgondolkodni.
– Ebből a hivatásból meggazdagodni nem lehet. Amit felépítettünk azt felépítettem még annak idején, mikor még dolgoztam. Magas a költsége annak, hogy minőségi árut tudjunk termelni, ezért áraink is ehhez alkalmazkodnak. Mehetne egy kicsit jobban is az üzlet, de úgy általánosan nem vagyok elégedetlen.
Puskás Tünde
